Sári Mihály

Sári Mihály 1949. december elején született Egyeken. 1969-1974 között magyar nyelv és irodalom, illetve közművelődési szakon tanult a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
1973-1980 között a kabai Mácsai Sándor Művelődési Ház igazgatójaként tevékenykedett.
1979-ben szerezte egyetemi doktori címét a Kossuth Lajos Tudományegyetemen „Az irodalmi és képzőművészeti recepció szintje általános iskolai végzettségű felnőtteknél”, Durkó Mátyás témavezetettjeként.
1980-88 között a püspökladányi járási (városi) művelődési központ vezetője, 1982-ben „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetésben részesült.
1984-től a KLTE BTK Közművelődési és Felnőttnevelési Tanszékén óraadó tanárként, majd félállású adjunktusként dolgozott. 1986-tól főállású adjunktusként átvette a nyugdíjba vonult Durkó Mátyás professzor tantárgyait, foglalkozott az autonóm, öntevékeny művelődési szervezetek és a helyi társadalom kultúrájának kutatásával.
1991-92-ben a Kölcsey Ferenc Tanítőképző Főiskola Közművelődési Tanszékének vezetője. Ezalatt kidolgozta a 4 éves könyvtáros képzés tantervét, amely szak ma is működik a főiskola jogutódja.
1992-ben Miniszteri Dicséretben részesült.
1992-98 között ismét adjunktus a KLTE BTK Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszéken. Tanszéki titkárként, majd tanulmányi felelősként a nappali és levelező tagozatos képzés programozásával, szervezésével foglalkozott. A Hajdú-Bihar megyei Népfőiskolai Tanács létrehozása, illetve az alapítványi alapon működő Hajdúsági Népfőiskola (1990-1998) is az ő nevéhez kötődik.
1993-98 között óraadó oktatóként dolgozott a JPTE FEEFI Debreceni Diviziójánál és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Könyvtár- és Informatikai Tanszékén.
1996-ben szerezte Ph.D doktori fokozatát Kozma Tamás professzor úr témavezetettjeként a KLTE Neveléstudományi doktori programjában. Témája: „Lokális kultúrpolitikai döntések művelődéstörténeti és művelődésszociológiai háttere egy alföldi középvárosban és a helyi cselekvés”.
1998-tól oktatóként, tanszékvezetőként, szakfelelősként dolgozik Pécsett a FEEFI-n.
2003-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
2005-ben sikeresen habilitált a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának Történettudományi Doktori Programjában.
2005-ben kapta meg a Mestertanár Aranyérmet az egyetemi tanári oktatói tevékenysége alatt az OTDK munkában nyújtott teljesítményért. A Pécsi Tudományegyetem Rektora intézetigazgatónak nevezte ki, az intézethez négy tanszék tartozott.
2006-ban az Olomouci Palacky Egyetemtől 20 éves kutatási együttműködés elismeréseként Comenius Emlékplakettet kapott. Ugyanebben az évben a Görlitz/Zittau Egyetemmel létesített kapcsolatot (Collegium Pontes), amelynek eredményeként közös német nyelvű dual degree képzés indult 2007-ben kísérletképpen. 2007-től további 3 évig volt intézetigazgató.
2008-tól az Eötvös József Főiskolán az andragógia alapszak szakfelelőseként, majd rektorhelyetteseként dolgozott, innét ment nyugdíjba 2013-ban.
Hazaköltözve családi köréhez közel Hajdúböszörménybe azóta is folyamatosan aktív, órákat ad, tananyagokat ír, 2014-ben Debrecenben felnőttképzési nemzetközi konferencia szakmai vezetésében vett részt.